Halálos hajóbalesetek, úgy éreztük elsiklottunk valami felett
A Hableány 2019-es balesete után mostanában Verőcénél történt egy hasonló baleset. Többen közülünk úgy érezték, hogy elsiklottunk valami felett, így összehívtunk egy a Budapest belváros Duna-szakaszra egy szeánszot. Csak ki kellet sétálnunk az esti Duna partra és minden szükséges információ ott volt a szemünk előtt. Ennek nyomán magunk is meglepődtünk milyen nyugtalanító tények kerültek felszínre.
Ami látható tény, hogy a Hableány típusú kishajók olyan kicsik, hogy ha a nagyobb szállodahajó közelébe kerül, akkor a holttér miatt valóban nem látszik.
A két baleset nyomán minden hajó nyilvánvalóan teljesen szabályosan ki van világítva. Így az is egyértelműen látszik, hogy a Hableányok pozíciófényei annyira alacsonyan vannak, hogy a szállodahajó közelében ezek teljesen láthatatlanok (a hajóval együtt). Úgy tudjuk éppen ezért a tengerhajózásban van egy árbóc-szabály, ami előír egy magas árbócot és a tetején egy pozíciófényt. Azt nem értjük, hogy ezt miért nem alkalmazzák a dunai hajóknál?
Emellett ha a vonatkozó előírásokat tekintjük, akkor ezeket több mint fél évszázada alkották. Akkoriban a Magyar (dunai) nagyhajó kizárólag a vontató vagy tolóhajó volt (uszály). Ezek a szabályok megfelelnek az akkori helyzetnek és garantálják a biztonságot. Csakhogy időközben megjelentek a Dunán a korszerű szállodahajók maximális helykihasználással és sok fedélzettel. Ezek másfajta felépítését figyelembe véve már nem megfelelőek a szabályok. És sajnos épp úgy mint az elektromos rollerek esetében a szabályok korszerűsítése elmaradt. Ennek katasztrofális eredménye pedig mindenki számára érzékelhető.
De a problémák sora itt még nem ért véget. Ha mégis megvalósulna az árbóc-poziciófény az akkor sem lenne tökéletes megoldás. Nyilván a Duna nagy részén ez a hajózásbiztonság lényeges javulását hozná. Azonban például Budapesten ahol a parti fények (járművek, lakásablakok) nagy számban vannak jelen valószínűleg ez az emelt pozíciófény sem érzékelhető a nagyobbik hajóról. Így sajnos a kritikus szakaszokon ez sem jó megoldás. Itt elvileg egy kötelező aktív hajóazonosító rendszer lenne a megoldás aminek információt a rendszer megosztja a többi hajóval. Ez viszont nem olcsó.
De még így is ha szigorúan betartják a szállodahajók az előírásokat, akkor mondjuk 35 percenként kénytelenek lesznek leállítani a gépeket é búvárral megvizsgálni mi is történ. Ugye ennek oka a koszos Duna és a rendkívül sok hordalék-ütközés. Ilyen gyakori megállás és lassú haladás pedig lehetetlenné és gazdaságtalanná teszi a Duna Magyar szakaszának hajózását.
Amit viszont nem értünk, hogy miért nem kötelező a drága szállodahajóknál, hogy az orr rész holtterébe felszereljenek egy vagy több kamerát (normál és éjszakára infravörös). Ezeket adatait szintén kötelező módon rögzíteni lehetetlen. Ezt sok budapesti tömegközlekedési vezér saját költségére megteszi (nem véletlenül). Visszatérve a hajókhoz: így szinte pillanatok alatt kiderülne, hogy egy uszadék fával vagy egy másik hajóval történt az ütközés és szükség van további intézkedésre vagy sem.
kendi zsolt
|