Tudnivalók az Illatos úti BVM-ről   Erzsébetiként meglepve olvastam, hogy a kerület határában működik az ország egyik jelentősen szennyező üzeme (EPER 18. összkibocsájtó). Ami ennél nyugtalanítóbb mi történhet ha mondjuk baleset folytán az anyagok amivel dolgoznak kijutnak az üzem területéről. Ennek tisztázására feltettük kérdéseinket a kerületi polgári védelem kirendeltség-vezetőjének.   ÁK: Végeztek lakosság kérésére levegővizsgálatot a kérdéses területen? PV: Igen. A lakók panaszának nyomán mérőkocsival elemeztük a levegő összetételét, és nem találtunk benne veszélyes anyagot.   ÁK: Akkor miért éreznek a környéken lakók rendszeresen furcsa és néha bántó szagokat? PV: A veszélyes anyag nem egyenlő a kellemetlen szaggal.   ÁK: Van e hatáskörük az intézkedéshez ilyen esetben? PV: Nincs. A hatályos törvények szerint csak akkor járhatunk el hivatalosan ha az egészségre káros anyagról van szó.   ÁK: Veszélyezteti-e a tárgy üzem a kerület lakóit? PV: A BVM minden tekintetben megfelel a hatályos előírásokban megfogalmazott követelményeknek, és folyamatosan fejleszti biztonsági rendszerét.   ÁK: Elképzelhető, hogy baleset vagy emberi hanyagság következtében veszélyes anyag kerül az üzemből a kerület levegőjébe? PV: Igen, ennek mindig megvan az esélye.   ÁK: Jól tudjuk, hogy ilyenkor veszélyes gázok kerülhetnek a levegőbe, amelyek egészségkárosodást okozhatnak? PV: Igen. Ezek a gázok elsősorban a tüdőt károsíthatják légzési rendellenességet okoznak.   ÁK: Ez a káros hatás milyen területre terjedhet ki? PV: Az előzetes számítások szerint a kerületben nagyjából a Határ út, Jókai, Nagysándor - Mártírok kereszteződése - Nagykőrösi út által határolt területre.   ÁK: Ilyen esemény bekövetkeztekor mi a lakosság teendője? PV: Veszély esetén minél magasabb helyre kell menni. Ez lehet padlás, vagy éppen egy ház első emelete. Itt minden nyílást le kell zárni, és a réseket lehetőség szerint vizes ronggyal eltömíteni. Ennek magyarázata, hogy a felszabaduló gázok nehezebbek a levegőnél, ezért azok a talaj közelében gyülemlenek fel.   ÁK: Nem lehet szükség ilyenkor a lakosság kitelepítésére? PV: Sajnos az idő rövidsége miatt ez nem megvalósítható. Így marad az elzárkózás módszere, míg a káros anyag eltávozik, felhígul a területen.   ÁK: Miként értesítenek minket arról hogy baleset történt, illetve hogy elmúlt a veszély? PV: Jelenleg a légvédelmi szirénákat, valamint a kerületi rendőrség hangosbemondó eszközeit használjuk fel jelzésre. Ha ezt meghalljuk akkor a környéken lévő lehető legmagasabb helyre kell menni.   ÁK: Én úgy tanultam, hogy a szirénák megszólalása esetén mielőbb óvóhelyen vagy pincébe kell elhelyezkedni. Nem okozhat ez bizonytalanságot vagy zavart? PV: Minden évben havonta megjelenő Pesterzsébet című lapban a lakosságot felkészítjük, hogy mi a teendő, ha a sziréna megszólal. Így a legutolsó számában közzétettük a légiriadó, katasztrófariadó, illetve a riadó elmúlt szirénajeleket. A tervek szerint 2008 évben üzembehelyezésre kerül a MOLARI rendszer. Ez amellett hogy automatikus szondáival folyamatosan figyeli a levegőt, hangszórókon át szóban tájékoztat a veszélyről és a teendőkről. Ettől a pillanattól mindenki számára teljesen egyértelmű lesz a vészjelzés.   ÁK: Röviden ismertetné az olvasók számára a sziréna jeleket? PV: VESZÉLY (katasztrófariadó) - 120 másodpercig tartó, váltakozó hangmagasságú, folyamatos szirénahang jelzi a közvetlen veszélyt. PV: VESZÉLY ELMÚLT - kétszer 30 másodperces folyamatos állandó hang, közte 30 másodperces szünettel.   ÁK: Ha valaki nem tudja elkerülni a kialakult veszélyhelyzetet, akkor, a háztartásban megtalálható eszközök segítségével miként védekezhet? PV: A legegyszerűbb módszer a vizes zsebkendő. Ezt a száj elé tartva minimális védelmet nyújt a veszélyes gázokkal szemben.   Budapest, 2007.05.19 Készítette: Kendi Zsolt (ÁK52 szervező). Ha véleményed van keress meg minket elektronikus levélben