Last Updated: Aug 10, 2016
 

Elektronikus jegyrendszer

Vissza az Elképzeléseink oldalra

Elektronikus jegyrendszer

 

Szervezetünk némi tapasztalattal felvértezve eltöprengett a budapesti elektronikus jegyrendszer várható hatásairól.

Az elektronikus jegyrendszerrel kapcsolatban 2011 márciusban a Főváros fórumán már megfogalmaztuk véleményünket és tapasztalatunkat. Mivel ezt azóta letörölték most itt tennénk közzé londoni tapasztalatink alapján aggodalmainkat.

Alapvető probléma, hogy a "pittyentés" rendkívül lelassítja és elbonyolítja az utasármlást.

Ha valaki emlékszik még az eredeti Orosz nehézmetró belépő kapukkal működött. Ezt később a magas karbantartási költség és az utasforgalom lassítása miatt leszerelték. Most ezek épülnénk vissza lényegesen lassítva az utasforgalmat. Hozzátesszük, egy átlagos forgalmú jó metróhálózattal rendelkező városban ez még nem jelent akkor problémát, mert egy állomásnál nem koncentrálódik akkora utastömeg. De az alulmetrósított Budapesten akkora az utastömeg egy-egy megállónál, hogy annak lassítása komoly torlódást okozhat. Itt a limitet a mozgólépcső szállítási képessége jelenti.

A buszoknál és villamosoknál minden beszállónak (és tulajdonképpen kiszállónak) pittyenteni kell egyet. Ez egy gyenge forgalommal terhelt megfelelő kapacitású buszhálózaton (ahol mindenkinek jut ülés) nem jelent problémát. Budapest viszont tele van túlterhelt busz- és villamosjáratokkal. Ezeknél jó nagy keveredést okozhat a pittyegés még ha nem is kell az első ajtónál felszállni. Ezen túl ne felejtsük el, hogy a pittyentés ellenőrzéséhez is szükség van ellenőrökre.

Külön misét kíván a budapesti távolsággal arányos elektronikus jegyrendszer várható hatásainak elemzése.

A relatíve fejletlen közút- és ebből következően tömegközlekedési hálózat következménye lehet, hogy az utasok irreálisan magas jegyárat fizethetnek egy utazásért. Mivel nincs út vagy híd vagy metró ezért az utasok kénytelenek arra kerülni amerre van. Ez pedig akár kétszeres, háromszoros vagy akár tízszeres viteldíjat is jelenthet. Kedvenc példánk (Délbudapest) Budafok Háros vasútállomás - Csepel Szent Imre tér. Ennek 2,5km-nek kéne lennie, de a fejleten közlekedési infrastruktúra miatt legalább 13km-et kell utazni és fizetni érte (138-as viszonylat). De ez a tétel szinte bármely viszonylatra igaz kisebb vagy nagyobb mértékben.

További probléma, hogy a távolságarányos viteldíj városban tipikusan nem arányos a költségekkel. Egy dugóban és lámpák között araszoló busz JKM-je sokkal többe kerül mint amennyi egy jól megépített többsávos úton közlekedő busz JKM-je. Ha van buszsáv akkor megint más a helyzet. Ha van zárt villamos pálya akkor megint más a helyzet.

Tehát ha eltekintünk a londoni tapasztalatoktól akkor is kijelenthetjük, hogy a távolságarányos elektronikus jegyrendszer több bajt okoz mint amennyit megold.

A távolságarányos rendszer egyetlen előnye az lenne, hogy az utas csak annyit fizet amennyit utazik. A fejletlen közlekedési hálózat miatt viszont (lásd fent) jóval többet kell fizetnie, mert nincsenek megépítve a főbb irányok.

A sima elektronikus jegyrendszer alkalmazása összességében inkább jó üzlet minthogy az utasforgalmat segítené. Ezen túl egy olyan városban ahol a viteldíj nagy részét adó formájában fizetik be az utasok (majd az nyomatlanul eltűnik) véleményünk szerint nem túl logikus dolog gigantikus pénzeket elkölteni a jegynyilvántartásara.

 

Készült: Budapest, 2016.06.04

Utolsó módosítás: 2016.08.10

Készítette: Kendi Zsolt (ÁK52 szervező).

 

Ha véleményed van keress meg minket elektronikus levélben !

Az ÁK52 szervezok.

Vissza a főoldalra