Kíváncsiak voltunk hogy a kerületre jellemző szűk utcákban közlekedő járművek a műszerek és a fülünk érzékelésével hogyan viszonyul egymáshoz a tömegközlekedés által kibocsátott zaj tekintetében. A méréshez a kerület jellegzetes utcáit és az ott közlekedő járműveket használtuk fel. H a egy adott típus nem volt itt megtalálható akkor kerestünk egy hasonló adottságú utcában közlekedőt és azt mértük. Megjegyzendő hogy mondjuk a 80 és 86 érték közötti különbség a logaritmikus mértékegység miatt dupla akkora zajt jelent (lásd a magyarázatot). Az "A" szűrővel mért súlyozott zaj növekvő sorrendbe rendezett eredményeit a következő táblázat szemléltei:   Dátum Mérési hely Járat Jármű típus Zaj "A" max Zaj "C" max Zaj szubjektív max Sebesség Megjegyzés - - - - dBA dBC 0-100 kmh 2004. 7. 5. XX. Nagysándor József 154. - kerékpár (alapzaj) 40 50 0 20 2004. 7. 5. XX. Nagysándor József 154. - Autó minőségi 65 76 46 40 Alacsony fordulat 2004. 7. 5. XX. Nagysándor József 154. - Autó 72 80 55 40 Alacsony fordulat 2004. 7. 14. V. Kálmán Imre 16 - 4 üléses autó 72 - 46 40 Alacsony fordulat 2004. 7. 14. V. Kálmán Imre 16 - 6 üléses autó 75 - 48 40 Alacsony fordulat 2004. 7. 14. V. Kálmán Imre 16 70 412T 77 88 34 40 2004. 7. 14. VII. Mária utca 40 83 GVM 78 88 50 46 lánc! 2004. 7. 14. V. Kálmán Imre 16 78 ZIU 80 90 40 40 2004. 7. 14. V. Szemere utca 5 15 412b 80 - 42 40 2004. 7. 14. XX. Ady Endre utca 123 52 UV 80 91 50 25 2004. 7. 5. XX. Nagysándor József 154. 51 280 81 89 81 40 induló túloldal vagy haladó megálló oldal 2004. 7. 14. XIX. Üllői út 205 50 TW-6000 81 88 28 40 2004. 7. 14. XX. Ady Endre utca 123 30 ICS 81 - 40 40 2004. 7. 14. XX. Török Flóris 114. 59 412b 82 - 43 40 2004. 7. 14. VII. Izabella 44 74 ZIU 83 85 45 40 2004. 7. 14. V. Honvéd utca 20 15 412b 83 - 42 40 2004. 7. 14. XX. Nagysándor József 126. 51 280 86 - 81 40 Megálló oldaláról 2004. 7. 14. VII. Baross utca 52 9 435b 90 98 72 40 Megálló oldaláról 2004. 7. 5. XX. Nagysándor József 154. - megkülönböztető jelzést használó jármű 109 >110 100 80   Értékelés: A műszerrel mért értékek tekintetében a 412T trolibusz visz el a pálmát, aminek a szubjektív zaj értékei is nagyon jók. Jól lá tható hogy zaja majdnem olyan csekély mint egy 6 üléses korszerű terepjáróé ha az 40-es tempóval kis fordulaton járó motorral halad, csak éppen tizenkétszer több embert szállít. Ha ehhez hozzávesszük hogy ez nem függ a sebességétől (ellentétben a terepjá róval) és károsanyag kibocsátása szinte nulla elképzelhetjük miért szeretik a világ fejlettebb részén. Persze tudatában kell lenni hogy itt már egy olyan technikai határt feszegetünk amely az aszfaltozott út és a gumikerék érintkezéséből származó zaj. Ez t csökkenteni jelenleg csak igen költségesen lehet. A második favorit a TW-6000 villamos. Nála érdekesség hogy a mért értéke nem túlságosan jó, de zaja a legkevésbé zavaró. Ennek oka hogy a jó pálya és a rugózás együtt egy olyan úgynevezett zajspektrumot eredményez amely a legkevésbé zavaró az emberi agy számára. Ha hozzávesszük hogy a pálya az egyik legolcsóbb technológiával készült és zaj szempontból nincs is csillapítva akkor elképzelhetjük hogy egy ilyen szempontból is kihegyezett vágányon mit produkálhat. A harmadik favorit az ICS villamos. Neki (és az UV-nek) hátránya volt hogy a pálya a mérés pontján nem volt túl jó állapotban, és itt volt az útszéli ingatlan legközelebb a pályához. Ennek ellenére az eredmény amit produkált dicséretes. Ami meglepetés a jól hangszigetelt 412-es busz zaja szintén alacsony. A kár csak az hogy az általa kibocsátott CO2 nem fér el a pilóta zsebében. A még üzemben lévők közül a ZIU trolibusz és az UV villamos a két legöregebb, viszont eredményeik láttán mindenképp kalapot kell emelni előttük! A nagy csalódás a 280-as és a 435-ös buszok. A 280-as zajspektruma annyira széles hogy rendkívül zavaró. Bár a 435-ös a műszerek szerint a legzajosabb, de zajának spektruma jóval kevésbé kellemetlen mint 280-as társáé. A teszt igazi vesztese a GVM trolibusz aminek szubjektív zaját a levezető lánc vitte el magas csörömpölő hangjával.   Megjegyzés a mérésekhez: - Az "A" szűrő egy olyan eszköz amely modellezve az emberi hallást a különböző magasságú hangokat különböző súllyal értékeli. - A "dB" (decibel) egy olyan úgynevezett logaritmikus mértékegység amely a hangerősség kifejezésére szolgál. Trükkje hogy ha két hang között pl. 6dB különbség van akkor a nagyobb szám dupla olyan hangosat jelent, ha pl. 20dB különbség van akkor pedig száz szoros olyan erős hangot jelent. - Jól látható hogy a szubjektív mérőszámok jócskán eltérnek a műszerrel mért értékektől. Ennek oka hogy az emberi agy a különböző hangokat különbözőképpen értelmezi, és természetesen különbözőképp találja zavarónak. Ezér t még folyik egy másik mérés amiben ezen járművek zajának úgynevezett spektrumát elemezzük. Ez erre az ellentmondásra pontos magyarázatot fog (kell hogy) adjon. - A mérést Voltcraft DT-8820 Környezetvédelmi műszerrel végeztük az úttest szélétől kb. 1.5m t ávolságba és 1.2m magasságban. A sebességet megfelelő műszer hiányában csak becsülni tudtuk. - A mérésnél mindig megkerestük a zaj maximumot, de az olyan eseteket amikor ez vélelmezhetően műszaki hibából vagy javítással kiküszöbölhető hiányosságból követke zett nem vettük figyelembe. - A szubjektív zajszámot a műszeres mérést végző személy szolgáltatta.   Budapest, 2004.09.09 Készítette: Kendi Zsolt (ÁK52 szervező). Ha véleményed van keress meg minket elektronikus levélben!